Románia

A Kárpátok hegyláncai Románia szinte egészét uralják, legmagasabb csúcsai 2500 métert is elérik, a legmagasabb hegy a Moldoveanu-csúcs (2544 m) a Fogarasi-havasokban. Románia legnagyobb folyója a Duna, amelynek itteni szakasza több mint 1000 km hosszú. Hatalmas háromágú deltát építve ér a Fekete-tengerbe. Legnagyobb tava a mesterséges Békási-víztároló.

Románia legfőbb vonzerejét páratlan természeti értékei adják. Hegyvidékeit hatalmas erdőségek borítják, mély szurdokvölgyeiben utak és folyók kanyarognak. Misztikus hangulatú tavak (pl. a híres Gyilkos-tó), csodás cseppkőbarlangok és tengerszemek színesítik amúgy sem unalmas arculatát. Réges-régi faragott templomok bújnak meg a völgyek mélyén, harangjuk mélyen zengő hangja betölti a teret. A dombtetőkön szigorú várfalak óvják kolostoraikat, az erdőben pedig csendben bújnak meg azon vadállatok, melyek máshol már nem igen élnek a földön.

Időjárás

Az ország nyugati részén az éghajlat nedves kontinentális, a Kárpátokon túl és a vonulatok közötti medencékben pedig száraz kontinentális. A belső tájakon gyakori az aszály. A Kárpátok éghajlata a hegyvidék magassága szerint változik.

Mikor menjünk?

Motoros túrára legalkalmasabb idő a májustól szeptember végéig tartó időszak. Viszont a Déli-Kárpátok ismertebb hegyi útjait, a Transzfogarasi és a Transzalpin utakat általában Július elején nyitják meg és nem ritka hogy szeptember elején a havazás miatt újra lezárják.

Úthálózat

Romániában nagyon vegyes az úthálózat minősége. Most már általánosságban elmondható hogy a főutak állapota jó, viszont amint lemerészkedünk a mellékutakra érdemes óvatosan vezetni mert érhetnek bennünket meglepetések.